Magyar Érdemrendet kapott Aleksandar Vučić szerb elnök
Orbán Viktor viszonzott egy két évvel ezelőtti gesztust.
Orbán Viktor viszonzott egy két évvel ezelőtti gesztust.
Az ország 28 településén tartottak demonstrációt a tervezett bányanyitás ellen, és még további 23-ban terveznek ilyet, a szombati, várhatóan százezres belgrádi nagygyűlés előtt. Korábban a világsztár teniszező Novak Djokovic is fontosnak tartotta, hogy megszólaljon az ügyben. Szeretettel a Vajdaságból sorozatunk legfrissebb cikke.
Többek közt Aleksandar Vučić egyik kedvenc és többször hangoztatott állítását – 2027-ben, amikor Belgrádban rendezik a világkiállítást, már repülő taxik fogják szállítani a látogatókat az egyik helyszínről a másikra – is emlegetik a szurkolók abban a vitában, ami nem csak a szerb válogatott Eb-szerepléséről, hanem arról is szól, a csapat milyen légitársasággal utazott a németországi kontinenstornára. Szeretettel a Vajdaságban sorozatunk cikke.
Már keresik a felelősöket.
Hogy a széles körben illiberálisnak tekintett Vučić és Orbán vörös szőnyeget terített Hszi Csin-ping lábai elé, az aligha jött be Európa többi részén, írja az amerikai hírtelevízió tudósítója.
A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
Szerbia régóta próbál egyensúlyozni az EU és Oroszország között, ám Brüsszel már türelmetlenül figyeli Belgrád hintapolitikáját. Közben csökken a szerb népességen belül az uniópártiak aránya.
A külügyminiszter szerint ehhez alkotmánymódosításra van szükség.
Milos Vucevic korábban Újvidék polgármestere is volt.
A politikus ragaszkodik ahhoz, hogy a magyarok dolgába senki ne üsse bele az orrát, ugyanakkor módszeresen beleártja magát a környező országok demokratikus folyamataiba, írja a német lap.
Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt - panaszkodott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombati, a szerbiai közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében. Aztán fogadta Orbán Viktort.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
A kormány szinte naponta szivárogtat ki újabbnál újabb részleteket, úgy tűnik, készítik elő a közvéleményt a végső döntésre. A társadalom megosztott, a lakosság nagyobb része támogatná a döntést, maguk a besorozandók szinte kivétel nélkül kikeltek a terv ellen. Szeretettel a Vajdaságból című sorozatunk cikke.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
A december 17-ei szerbiai parlamenti választás óta egymást követik a tüntetések, azt hangoztatva, hogy az Aleksandar Vučić államfő mögött álló pártok elcsalták a megméretést.
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.